Vágó István kalandja a történeti földrajzzal.
„Azt már tudjuk, hogyan reagáltak a románok arra, hogy Orbán egy Nagy-Magyarországot ábrázoló térképpel üzent a fiataloknak. Azt nem tudjuk, hogyan reagálnának a lengyelek, ha Merkel a Harmadik Birodalom térképével tenné ugyanezt. Valószínűleg soha nem is fogjuk megtudni” - olvasható Vágó István ex-kvízmester, jelenlegi DK-s elnökségi tag Facebook oldalán.
Vágó mindennek illusztrálására be is szúrt egy Németországot ábrázoló térképet, a náci terjeszkedés bemutatása végett. A gond ezzel csak az, hogy egy olyan határokat ábrázoló térképet sikerült választania, amelyek meghúzásakor Hitler egy kiszuperált őrvezető volt, nagyon messze még a nácik hatalomra jutásától. Sőt. Éppen az itt látható határok 1919-1920-as meghúzása miatti német társadalmi felháborodás volt az egyik fontos tényező, ami miatt Hitlerék hatalomra juthattak, de csak tizennégy évvel később.
A tény, hogy a DK egyik vezető politikusának a fejében felmerül egy ilyen párhuzam ötlete a történeti Magyarország és a Harmadik Birodalom között, már önmagában vérfagyasztó, és szinte empirikusan alátámasztja a balliberális oldal gondolkodásával kapcsolatos legelvetemültebb sztereotípiákat. Ez egy dolog. Az viszont egy másik dolog, hogy a rajongói és eszmetársai által oly sokszor megénekelt műveltséggel rendelkező Vágó miért nem képes legalább az igen egyszerűen ellenőrizhető történeti tényekre odafigyelni, ha már egy újabb kiadós nácizásra adja a fejét. Persze a zsigerből jövő, gyűlölködő fröcsögés nem szokott jó tanácsadó lenni. De hol marad ilyenkor a liberális értelmiség önjelölt monopóliumának kikiáltott racionális gondolkodás?
A legviccesebb, hogy téves választásával egyébként sikerült éppen egy olyan térképet betennie, ami Magyarország feldarabolásához hasonlóan jól illusztrálja az első világháború utáni határmegvonások önkényét és igazságtalanságát. Az egykori magyar területekhez hasonlóan itt is sok helyen „elfelejtették” megkérdezni a győztes antant hatalmak, hogy ugyan, a többségi lakosság mégis mit szeretne. Sem az egykori Kelet-Poroszország északkeleti peremén, az abszolút német többséggel rendelkező Memelben (ma Klaipėda, Litvánia) és vidékén, sem az egykori Nyugat-Poroszországból kivágott „lengyel korridor” területén, sem pedig Elzászban nem voltak kíváncsiak a lakosok óhajára. Ahogy a 95 százalék feletti német többséggel rendelkező Danzigból (ma Gdańsk, Lengyelország) és környékéből is a lakosság egyöntetű ellenállására fittyet hányva kreáltak egy Németországtól leválasztott „szabad kikötőt” a győztes hatalmak. Mindezt a hivatalosan meghirdetett nemzeti önrendelkezés jegyében, persze.
De mindez közvetlenül az első világháború után történt, és a bejegyzés szövege alapján Vágó gyaníthatóan nem ezt a problémát szerette volna demonstrálni a választott térképpel.
A momentumosok sorra lépnek vissza, Gyurcsány Ferenc távozása után a DK megújulást ígér, a régi ellenzék többi pártja pedig agonizál. Mi lehet a folyamat vége, és ki húzhat hasznot belőle?
Kiss László politikai fogolynak tartotta magát.
A parlamenti képviselők létszáma ezzel ismét 198 fő.
Kövér László bejelentését óriási taps követte.
Az egykori DK-vezér Minecraft-szervere továbbra is népszerű, de kérdéses, van-e értelme továbbvinni ezt a projektet úgy, hogy a névadó kivonult a közéletből.
Egyelőre a Gyurcsány nélküli „megújuló” DK és az ósdi módszerekkel politizáló MSZP is kitart amellett, hogy önállóan indulnak a választáson, de erre kár lenne mérget venni.
Derkovits Gyula híres alkotása, a Vasút mentén áll a borítóján annak az azonos című, nagyszabású albumnak, amely négyszáz oldalon kínál izgalmas válogatást a vasút ábrázolásáról a magyar művészetben. Nem csak vonat- és művészetrajongóknak.
„Ha ez bekövetkezne, akkor az eddigi 7 ezer forintos villanyszámla 14 ezer forintra, az eddigi 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintra is nőhetne” – mutatott rá a miniszterelnök.
